„Mi a teendő, ha medvével találkozunk?”
„A legjobb semmit sem tenni, a medve fogja eldönteni, hogy mit fog tenni.„ – Gregorz Lesnievski –
A metró a Határ út környékén szokta elhagyni a valóságot. A 3-as vonalnak fűszeres, szaftos szürreális stílusa van és úgy tartozik hozzá a tömegben prédává váló hagymás gyros, mint templomhoz a szenteltvíz. A gyanútlan turisták már itt reszketni szoktak a tömegközlekedés feketemise jellegétől.
Ahogy telt a múltidő, a végállomás egy fényes terminállá változott. Ennek ellenére árnyékok cigarettáznak a mocsokban és az árkádok alatt terjengő kipufogógáz a kőbánya elmúlt szellemeit idézi a környékre. Mire a turisták a 200E starthelyére érnek, már látványosan félnek attól, hogy el lehet-e innen utazni egyáltalán vagy ez már a vég? A létra paradigma foglyai ők. Azt hitték, hogy csupán azért, mert feljöttek néhány lépcsőfokot, valóban felmentek valahova. Kezd nekik derengeni, hogy ez bizony nem így van, ez a világ egy Escher képre hasonlít. A 200E kapitánya sem egy szabadságharcos típus. Az alkohol szép fényesre és gömbölyűre csiszolta őt, mint törött sörösüvegeket a tenger. „No ticket…érted?” – „…” – „Itt nem tudsz venni, leszarom mi van odaírva, mert nincs nekem most…” – „…” Az egyik bátor utazó kap egy jegyet az ülés színű nénitől. Úgy látom, hogy az őket ért stressz miatt nem tudják kiszámolni, hogy egy jeggyel nem mennek öten sehova. Persze az egyikük már lyukasztott. A pilóta úr vadász mosolya kísértetiesen kattan a géppel együtt. Ő ki tudta számolni. A busz ablakából látom, hogy egy hajléktalan szőrmesapkában vezényli a Symphony of Destructiont a Megadeath-től. A turisták nem értik, hogy hova kerültek és egyre idegesebbek, ahogy a busz halad a reptér felé. Persze csak reménykednek, hogy arra megyünk, nem biztosak benne. Olyan lehet ez nekik, mint megszületni. Nem csoda, hogy izgulnak, semmi olyat nem ismernek fel, ami a civilizációra utalna. A Sárkány Center környékén érzik úgy, hogy ezt már nem bírják el segítség nélkül. Mutogatják a kinyomtatott térképet japán feliratokkal. Nem értek belőle semmit. „There is too much confusion...” foglalja össze bennem Jimmy Hendrix az eseményket. Én leszállok, ők kipróbálják, de egyikünk sem hiszi, hogy a busz a reptérre megy.
kép:david-kovalenko-G85VuTpw6jg-unsplash.jpg